Mazsolás kuglóf (Limara-féle)

Megérkezett az első recept, amit a kihagyásom után feltöltök most nektek. Természetesen főzök mostanság is, igaz sütni nem nagyon, de azért a családot nem fenyegeti még az éhínség veszélye. Csak hát próbáltam ezeket a főzéseket, illetve a konyhában töltött időmet a lehető legrövidebbre redukálni, mert valahogy nem esett jól főzőcskézés, illetve nem is maga a folyamat, hanem a velejáró illatok (nekem mostanság szagok), amik ilyenkor terjengenek ott. Igen jól sejtitek, nem a szaglószervem romlott el, hanem a bennem növekedő babának nem tetszenek egyenlőre a konyhai műveleteim :-) Remélem, mire kibújik ez megváltozik majd, már csak az ő érdekében is. Szóval emiatt nem készültek nagyon olyan remekművek amiket sürgősen meg kellett volna oszatnom veletek. Süti meg főleg, mert hogy az édeset egyeltalán nem kívánom, így szegény párom is kénytelen manapság az édesség után vágyát csokival, túró rudival, esetleg bolti sütivel enyhíteni. Na jó azért karácsonyra összeszedem magam és ha mást nem is de egy zserbót tuti összedobok, ha addig élek is :-) Viszont a sós dolgokat enném egész nap, úgyhogy lehet a pogácsagyűjteményem fog inkább most bővülni. Ennek ellentmond, hogy most egy kuglóf receptet hoztam, de hát mint tudjuk a kismamák étvágya kiszámíthatatlan. Így volt ez egy reggel is, amikor meg tudtam volna veszni egy szelet friss, illatos, vajas kuglófért. Így gyorsan összeállítottam ezt. Mikor elkészült nem győztem betelni a finom illatokkal, alig vártam, hogy szelhető állapotba kerüljön. Be kell valljam töredelmesen kb. 2 szelet után rá se bírtam nézni :-)

A recept Limarától származik innen. Annyi különbséggel, hogy én kihagytam belőle a kakaót, csak mazsolát tettem bele.