Zserbó

Ha karácsony, akkor bizony nálam kötelező sütemény a zserbó. Valószínűleg ez még gyerekkoromból ered, ugyanis mamám feladata volt mindig ennek az elkészítése. Mivel úgy alakult az életem, hogy 500 km-re lakom most tőle, így átvettem a szerepét és én magam sütöm meg mostmár minden karácsonykor. Illetve eddig még csak ez a második alkalom volt, de terveim szerint még az unokáimnak is én szeretnék majd készíteni :-)

Hozzávalók:

 

50 dkg liszt

1 dkg élesztő

25 dkg margarin

4 ek. porcukor

1 cs. vaníliás cukor

1 mk. szódabikarbóna

csipet só

1 tojássárgája

fél dl tej

1 dl tejföl

 

1 ü. baracklekvár

30 dkg darált dió

20 dkg porcukor

Elkészítés:

Először összeállítom a tésztát. Mindent szépen sorban beleteszek egy nagy tálba. Az élesztőt nem kell felfuttatni előtte. Jól összegyúrom és félreteszem pihenni. Addig elkészítem a tölteléket. Ledarálom a diót és összekeverem a porcukorral. Ha a tészta pihent kb fél órát, 3 részre osztom és külön külön tepsi nagyságúra nyújtom őket. Én a gáztepsiben szoktam sütni. Szóval először kinyújtom az első gombócot, feltekerem a sodrófára és a tepsiben kitekerem, megkenem lekvárral jó vastagon és megszórom a cukrós dió felével. Jöhet a következő tészta nyújtás, erre is lekvár és dió. A legutolsó tésztát ráteszem a tetejére és villával jó alaposan megszurkálom egészen az aljáig, hogy sütés közben a levegő szabadon távozhasson. Kb fél órán át sütöm közepes hőfokon, addig amíg aranybarnára nem kezd változni a tészta színe. Ha kihűlt olvasztott csokival meglocsolom és szép egyenletesen szétkenem a tetején. Én mindig csak másnap szoktam felszeletelni, addigra jól kihűl és összeáll a süti, szépen szeletelhető.

Mazsolás kuglóf (Limara-féle)

Megérkezett az első recept, amit a kihagyásom után feltöltök most nektek. Természetesen főzök mostanság is, igaz sütni nem nagyon, de azért a családot nem fenyegeti még az éhínség veszélye. Csak hát próbáltam ezeket a főzéseket, illetve a konyhában töltött időmet a lehető legrövidebbre redukálni, mert valahogy nem esett jól főzőcskézés, illetve nem is maga a folyamat, hanem a velejáró illatok (nekem mostanság szagok), amik ilyenkor terjengenek ott. Igen jól sejtitek, nem a szaglószervem romlott el, hanem a bennem növekedő babának nem tetszenek egyenlőre a konyhai műveleteim :-) Remélem, mire kibújik ez megváltozik majd, már csak az ő érdekében is. Szóval emiatt nem készültek nagyon olyan remekművek amiket sürgősen meg kellett volna oszatnom veletek. Süti meg főleg, mert hogy az édeset egyeltalán nem kívánom, így szegény párom is kénytelen manapság az édesség után vágyát csokival, túró rudival, esetleg bolti sütivel enyhíteni. Na jó azért karácsonyra összeszedem magam és ha mást nem is de egy zserbót tuti összedobok, ha addig élek is :-) Viszont a sós dolgokat enném egész nap, úgyhogy lehet a pogácsagyűjteményem fog inkább most bővülni. Ennek ellentmond, hogy most egy kuglóf receptet hoztam, de hát mint tudjuk a kismamák étvágya kiszámíthatatlan. Így volt ez egy reggel is, amikor meg tudtam volna veszni egy szelet friss, illatos, vajas kuglófért. Így gyorsan összeállítottam ezt. Mikor elkészült nem győztem betelni a finom illatokkal, alig vártam, hogy szelhető állapotba kerüljön. Be kell valljam töredelmesen kb. 2 szelet után rá se bírtam nézni :-)

A recept Limarától származik innen. Annyi különbséggel, hogy én kihagytam belőle a kakaót, csak mazsolát tettem bele.

 

 

Karácsonyi szösszenetek

Visszatértem! Tudom, mostanában kicsit elhanyagoltam a blogot, de mentségemre legyen mondva meg van az oka (erről majd később). Szóval a lényeg az, hogy újra itt vagyok, ha nem is egy új recepttel, de egy kis karácsonyi ötlettel. Ígérem jövök majd finomságokkal is, de most egyenlőre érjétek be ennyivel.

Már alig van 3 hét karácsonyig, pedig szinte most volt a tavalyi. Szokás szerint megint gyorsan eltelt egy év, amit mindig ilyentájt veszek észre. Eddig valahogy nem érintett meg a karácsonyi készülődés szele, így idén adventi koszorú se készült, valahogy el is felejtettem az egészet. Tegnap viszont valahogy rámtört az ünnepi készülődés hangulata, így gyorsan előkaptam az itthon fellelhető, karácsonyhoz kapcsolható apróságokat, gyors vágtam pár szép fenyőágat a ház elől és belevetettem magam az alkotásba.

 

Így sikerültek: