Lángos

Gyerekkoromban imádtam a lángost. Azt a fajtát amit a piacon lehetett kapni. Így akárhányszor eltévedtünk arra, ünnepi pillanata volt a napnak a lángosozás. Aztán egyszercsak valamiért kezdtem nem kedvelni, igazából nem tudom az okát, csak azt hogy az ellenszenv egyre nagyobb lett, olyannyira hogy már a lángossütő olajos illatától is rosszul voltam. Évekig nem hogy nem ettem, de még a lángosost is nagy ívben elkerültem. Kb 1 éve azonban vettem a bátorságot és elkészítettem életem első lángosát. Nem tagadom kicsit féltem hogy rossz élmény lesz, de nem az lett. Így mára már újra az egyik kedvenc. Megfogadtam, hogy havonta csak egyszer kerül kelt tésztás ebéd az asztalra(igaz imádjuk, de a kilóink védelme miatt sajna...). Ebben a hónapban a lángos nyert:-)

Hozzávalók:

fél kg liszt

2 dkg élesztő

2,5 dl tej

1 ek. só

pici cukor

kis dobozos tejföl, vagy kefír

Elkészítés:

Egyszerű kelt tészta. Magyarul az élesztőt megfuttatjuk a cukros, langyos tejben. A lisztet beletesszük egy nagy tálba, hozzáadjuk a sót, tejfölt, majd a langyos tejes élesztőt. Szépen összedolgozzuk, ha elválik az edény falától és már szép egynemű akkor jó a tészta.Ez egy kicsit ragacsosabb, de nem baj, így a jó. Kis cipót formázunk belőle, tetejét meghintjük liszttel, letakarjuk, és duplájára kelesztjük langyos helyen. Ilyen esetekre kíválóan alkalmas egy kelesztő tál, ami légmentesen lezárható, ebben gyönyörűen megkel még hideg helyen is. Ha elkészült, akkor kis gombócokat veszünk a lisztezett kezünkbe, és mint a pizzatésztát elkezdjük a széle felé nyújtani a kezünkkel akkorára és olyan vékonyra amilyenre szeretnénk. Én a magam részséről azt szeretem amikor kicsit vastagabb a tészta, az olajtól tocsogó vékony lángost továbbra se kedvelem. Végül forró olajban kisütjük őket.
Tálaláskor nekem a legjobban a hagyományos tejfölös-sajtos jön be. A párom azonban esküszik a fokhagymás-tejfölös-sajtos-kethupos változatra. Ízlések és pofonok:-) Néha szoktam olyat is csinálni(ez is a párom agyszüleménye), hogy a még nyers lángos tésztába tekerek virslit, így sütöm meg. Gyakorlatilag olyan mint a hotdog, ezt már viszont én is kethup-ba tunkolom:-) Tényleg finom, érdemes kipróbálni.

szépen megkelt tészta

a végeredmény